Blog
Egy 12 éves lánynak, aki már az autóba sem tudott beülni, a derék- és hátfájása miatt, fájdalomcsillapító gyógyszert és fűzőt javasoltak az orvosok! Ez tényleg megoldja a problémát?
Egy izgatott anyuka hívott fel, hogy tudok-e segíteni, mert nem akarja ilyen fiatalon gyógyszerekkel tömni, és fűzőbe kényszeríteni a kislányát. Úgy érezte, hogy ez csak tüneti kezelés lenne és egyik orvostól sem kapott arra megfelelő választ, hogy ez a probléma mitől alakult ki és vajon mitől fog elmúlni?
Nagyon örülök, hogy az anyuka előrelátó volt és megakadályozta a rendszeresen szedett fájdalomcsillapítók esetleges mellékhatását, illetve a fűzővel együttjáró további izomgyengülést, ami tudatos aktív gyógytorna nélkül biztosan várható volt.
A fájdalomtól mindig van egy védekező, kompenzáló izomfeszültség, ami reflexszerűen kialakul, és láthatóan a testtartást is meghatározza. Ezt hívják antalgiás tartásnak. Ilyenkor különböző kérdőjelszerű, sántító, kanyargó testtartás alakul ki, mindenki számára egyértelműen láthatóvá válik, hogy az illetőnek fájdalmai vannak.
Ezt a fájdalmat és antalgiás testtartást valóban minél hamarabb meg kell szüntetni, mert újabb problémákat idézhet elő. Azonban, ha a kiváltó okot nem kutatjuk fel, és nem oldjuk meg az alap problémát, akkor hiába csillapítjuk a fájdalmakat, a test védekező reakciója újra és újra ki fog újulni, így csak idő kérdése, hogy mikor kerülünk újra ugyanabba a fájdalmas állapotba.
„Állni, járni, nem tudtam, műteni akarták a porckorongsérvemet, de a gyógytornának köszönhetően, meggyógyultam!”
„50 éves múltam és rá kellett jönnöm, hogy változtatnom kell az életmódomon! Leszoktam a dohányzásról, nem jártam el a munkatársakkal iszogatni és elkezdtem futni, mert ez tűnt a legegyszerűbbnek. Nagyon élveztem, hogy egyre nagyobb távokat tudtam megtenni, és olyan jól éreztem magam futás közben és utána, hogy szenvedélyemmé vált a hosszútávfutás. Már maratonokat futottam, elég jó kondiba kerültem, mikor egy napon kiléptem a zuhanyzóból, kicsit megcsúsztam és hallottam, hogy reccsent valami ott deréktájon. Iszonyatos villámszerű fájdalom futott végig a jobb lábamon. Onnantól a lábamra alig tudtam ráállni, a fenekemen keresztül a hátsó combomba sugárzott a fájdalom. Vártam, hogy talán ha lefekszem, vagy várok néhány napot elmúlik, de semmi változás nem történt. Ülve borotválkoztam, és kb. 30 lépés után le kellett ülnöm, mert úgy fájt a lábam. Elmentem orvoshoz, csináltak MR-t, ami kimutatta, hogy porckorongsérvem van. Azt mondták, hogy valószínüleg meg kell műteni, mert nagyon erősek a fájdalmaim, gyakorlatilag dolgozni se tudtam. Szerencsére egy barátomtól kaptam meg Bán-Kálnai Beáta gyógytornász telefonszámát, aki azt mondta, ha 3 hét alatt nincs jelentős javulás, akkor lehet, hogy tényleg nagy a baj!
Miért népbetegség a derékfájás és a porckorongsérv?
Már mindenki tudja, hogy mozgásszegény az életmódunk, hogy túl sok stressznek vagyunk kitéve, ami az izomban egy állandóan fokozott izomfeszültség formájában hagy nyomot. Tudjuk, hogy egyoldalú a terhelésünk és mindez vezethet az izomegyensúly megbomlásához, ami derékfájást, vagy előrehaladottabb formában porckorongsérvet is okozhat. Már sokféle szemszögből megközelítettük a témát, és szinte hallom az általános orvosi javaslatokat is, hogy hogyan tudjuk mindezt kiküszöbölni! Vigye el a gyereket, úszni, menjen gerinctornára, csontkovácshoz, masszázsra, cserélje le az ágyát, feküdjön föl a denevérpadra, tegyen magára elektromos izomstimulálót, vagy egyéb vérkeringés fokozó pakolásokat…. Számtalan ilyen javaslattal találkozhattunk és próbáltunk is ki párat és tényleg el is múltak ideiglenesen a tünetek!De vajon miért csak ideiglenesen? Miért jöttek vissza? Miért mondjuk magunkra, hogy derékfájósok vagyunk? Miért nem tudunk ezzel a tünettel leszámolni?